~3.rész~

A Haribos "mentő akció"

-Megan ez így jó? -fordultam barátnőm felé, aki az ágyamon feküdt, de miattam hajlandó volt kezére támaszkodva felülni.Igen Megan miattam egy napra visszajött, nem volt nehéz mert apukája is Londonba lakott.
-Nicole, ez a hatodik ruha ami tök szuperül állt rajtad. -fakadt ki, majd visszadőlt a párnák közé.
-De nekem a legjobb kell.
-És még azt mondtad nem érdekel az a fiú..-jegyezte meg pimasz mosollyal.
-Mert nem is..de akkor is szeretek jól kinézni..-forgattam meg szemeim.
-Valld be hogy nagyon is bejön. -kacsintott rám, ismét ülő helyzetből.
-Jó kicsit talán, de..-nem jutott eszembe semmilyen kifogás.
-Látod, még te se tudsz mondani ellene semmit. -nevetett fel olyan "győztem,nekem van igazam " típusú nevetéssel.
-Ez nem ér. Kezembe temettem arcomat, annyira elvörösödtem.
-Imádlak, te hülye lány.
-Én is. -mosolyogtam és ledőltem mellé.
Megan volt 5 éves korom óta a legjobb barátnőm. Mindig itt volt nekem ,ahogy én neki. Mikor meghalt az öccse,mikor szülei elváltak,mikor elköltöztek, majd vissza. Na azt a napot soha nem fogom elfelejteni, mikor ott állt az ajtónkba hogy visszajött.
"-Majd én kinyitom. -kiáltottam anyának mikor meghallottam a csengőt.
-Szia. -köszönt az ajtóban álló lány halvány mosollyal.
-Megan? Úristen, hogy kerülsz ide? -üvöltöttem és szorosan magamhoz szorítottam.
-Vissza jöttünk. Túlságosan hiányzik London. -motyogta vállamba .
-Miért vagy szőke? -fogtam kezembe egy szőke tincset.
-Új életet akartunk kezdeni, azt hittem ha én is megváltozok akkor könnyebb lesz. -könnyek gyűltek szemébe, biztos Brandon miatt.
-De vissza festettem barnára rájöttünk, nem segít, se a költözés, se a változás abban, hogy elfelejtsük azokat az emlékeket, amire nem szívesen emlékezünk. -szólalt meg újból. Igen már biztos voltam, hogy öccséről beszél.
-Szeretlek. -borultam ismét vállára."

Ez akkor volt mikor 13 éves korunkba elköltöztek, és amikor 16 lett visszajöttek.Persze azóta se festette vissza a haját. De nem is ez a lényeg hanem, hogy mi olyanok vagyunk mint a testvérek. Mindig is ott leszünk egymásnak.

-Szóval döntöttél? -kérdezte pár perc csönd után.
-Igen, a krém színű ruhát..tudod aminek az alja virágos, és felül fehér egy halvány rózsaszín blézerrel.
-Jó választás. -mosolyodott el.

~*~

-Itt van ! -kiabált anya.
Mély levegőt vettem, és egy utolsó pillantást vetettem magamra a tükörbe.
Kivasalt hajamat még utoljára megfésültem, majd elindultam. Az ajtó felé tartottam arra számítva, hogy kint vár rám , de nem...Vissza kellet lépnem három lépést, mert drága jó édesanyám a kanapén ülve faggatta randipartneremet. Nane! mért csinálod ezt velem anya? kérdeztem magamtól, majd lesöpörtem ruhámról a nem létező szöszöket, és elindultam feléjük.
- Szia. -mosolyogtam Harryre, majd anyára szúrópillantásokat küldtem.
-Hello..oo de gyönyörű valaki. -mondta nekem, mibe én bele is pirultam elég rendesen.
-Köszönöm, indulhatunk?
-Persze..Szia Kate!
-Sziasztok legyen jó estétek..és Harry vigyáz Nicolera.
-Nyugodj meg, nem lesz semmi baja. -mondta Harry, majd mélyen szemembe nézett.

~*~

-Na mikor nyithatom ki a szemem? -kérdeztem izgatottan, mikor már 5 perce sétáltam Harry kezét fogva csukott szemmel.
-Most..-Erre a szóra rögtön kipattant a szemem, és ami elém tárult az egyszerűen mese szép volt. Egy magas domb, vagy nem is tudom minek a tetején voltunk, ahonnan belehetett látni egész Londont. Le volt terítve egy pokróc párnákkal, és plédekkel. Körülötte sok-sok mécses. Egy piknik kosár, és egy olyan pezsgőhűtő, benne 2 üveg pezsgővel ami jéggel volt hidegen tartva.
-Ez gyönyörű Harry. -fordultam felé, és megfogtam a kezét.
-Örülök hogy tetszik...Gyere! -mondta, és leültettet a pokrócra.
-Kérdezhetek valamit?
-Bármit. -mosolyodott el.
-Miért pont engem hívtál el randira, amikor több millió lány van, aki ölne érted?
-Te más vagy. Veled úgy érzem ismét átlagos lehetek. És nem utolsó sorban, melletted jól érzem magam. -megint azzal a féloldalas mosolyával mosolygott rám.
.Mert az is vagy..átlagos. -nevettem fel.
-Igen, de ezt hitesd el azokkal a rajongókkal, akik megörülnek ha meglátnak minket. -már ő is nevetett. -És te miért jöttél el velem ? -kérdezte.
-Talán, mert veled nagyon jól érzem magam..hidd el nem sok ilyen ember van. -Ő csak rám mosolygott.

~*~

-Akkor köszönöm ezt az estét. -Mosolyogtam rá az ajtónk előtt állva.
-Én is köszönöm...-mondta, és egyre közelebb hajolt. Szinte már olyan közel, hogy ajkunk majdnem összeért .Éreztem leheletét...illata megbódított. Hagytam, hogy ajkát enyémre tapassza és lágyan megcsókoljon. Kezét derekamra csúsztatta, míg én vállán pihentettem a kezeim. Olyan gyorsan történt minden, és hiába nem akartam hogy elengedjen, sajnos muszáj volt,mert megcsörrent a telefonja.
-Bocsi ezt fel kell vennem, mert addig nem hagy békén. -én egy fejcsóvalással jeleztem hogy rendben.
-Louis, te neked is a legjobbkor kell hívnod. -rázta meg fejét.
-Mit akarsz?
-Ez komoly?
-Jó.szia...-köszönt el és telefonját zsebébe csúsztatta.
-Bocsánat csak ...
-Nyugi, tudom milyen hülye. -vágtam szavaiba, és elnevettem magam.
-Igen..hiszen te ismered. -mosolyodott el.
-Akkor én most megyek. Szia. -köszöntem el, és még utoljára egy rövid puszit nyomtam szájára, majd beléptem az ajtón. Nem tudom mi ütött belém, viszont mosollyal arcomon leültem a fotelba.

*Harry szemszöge*

-Megjöttem. -mondtam belépve a fiúkhoz, akik már nagyon vártak.
-És vettél gumicukrot, amire megkértelek telefonon? -száguldott felém Louis ,majd elkezdte keresni a hariboját.
-Itt van. -vágtam hozzá, majd ledőltem a kanapéra Liam mellé.
-Na és milyen volt? -fordult felém, nagy barna szemeivel.
-Maradt kaja? -kérdezte Niall, ki más... - Én csak nevettem, és megforgattam a szemeimet.
-Fantasztikus lány..megértő,kedves,őszinte..
-Jó okéé értjük..-mondta a répa zabáló, és az előbb említett zöldsége bele harapott.
-Minek vettem Haribot, ha répát eszel?
-Az jó lesz későbbre..-mondta halál nyugodtan, és leült Zayn mellé.
-Akkor miért kellet zavarnod minket?
-Nyugi haver..azt hittem meg kell mentenünk, hogy minél előbb eljöhess onnan. -Miért kellet volna megmenteni? -teniszlabda méretűek lettek a szemeim.
-Azt hittük flúgos..általában randi alatt mindig írsz egy sms-t, hogy milyen a lány..csak akkor nem, ha flúgos és nem engedi hogy mással foglalkozz.
-Azért nem írtam, mert el is feledkeztem mindenki másról...
-Na valaki szerelmes...-mosolyodott el Zayn..
-Zayn még csak 2 napja ismerem..-nevettem fel.
-Akkor majd leszel. -kacsintott rám.